Egy fiatal nő, Jan súlyos motorbalesetet szenved, melynek következtében kerekesszékbe kényszerül, és kénytelen hazatérni a vidéki szülői házba, amit hat évvel ezelőtt végleg otthagyott. Fizikai sérülése mellett azonban van egy még komolyabb, szellemi probléma is: amnéziája miatt egyáltalán nem emlékszik se a szüleire, se a két testvérére, akik eléggé fagyosan fogadják őt és a vele tartó barátját. Nyilvánvaló, hogy a felelőtlen baleset miatt is neheztelnek mindkettőjükre, de nagyon úgy tűnik, hogy az egykori távozás is zaklatott hangulatban közt történt, amiért Jant teszik felelőssé, és a megbocsátásra hat év sem volt elég.
Telnek a napok, a visszailleszkedés minden, csak nem zökkenőmentes. Sem húgával, sem a nem túl okos bátyjával, sem megtört anyjával, sem zsarnok apjával nem találja meg a közös hangot. Bár sérülése szépen gyógyul, emlékei nem jönnek vissza az ismerős környezetben sem. Egyik nap aztán döbbenten veszi észre, hogy barátja elhagyta a házat, apja állítása szerint "elfogadta az ajánlatát". Úgy tűnik, Jan most már csak magára számíthat, ráadásul egyre erősebb benne az érzés, hogy valami nagyon nem stimmel a családjával kapcsolatban, hogy valami nagyobb titok lappang a ház falai közt.
Felemás érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban. Az alaptörténet ugyan sablonos, cserébe viszont igazán sötét dologra derül fény a múltat illetően. Értelemszerűen eleinte mi sem tudunk többet, mint Jan, viszont sajnos a hangulatot nem sikerül megfelelően fokozni, pedig ez a helyzet igazán megkívánta, hogy ha kevés cselekménnyel is, de agyonnyomjon minket a feszültség. Míg például a Shrew's Nestben a karakterek és a miliő rögtön megteremtették a nyomasztó atmoszférát, itt többször éreztem azt, hogy "várok". A titokból eleinte csak morzsákat kapunk, és a családtagokból sem árad teljes mértékben az, aminek kellene (hogy így spoilermentesen fogalmazzak). Aztán a film közepén végre kibújik a szög a zsákból, de akkor már nem sikerült igazán ráhangolódnom a szereplők "lelkivilágára". Végül két darabban ránk zúdítják a válaszokat is, amiknek köszönhetően végső soron azt gondolom, megérte megnézni a filmet, de azt gondolom, több volt ebben, mint amit kihoztak belőle. Adam Levins rendezőnek ez volt az első egész estés produkciója, a kezdet mindenképpen biztató, és remélhetőleg a forgatókönyvön is sikerül még csiszolni egy kicsit. Mindenesetre a hibák ellenére is azt mondom, egy próbát mindenképpen érdemes vele tenni.
5/10