Tovább bővült a Frankenstein-adaptációk filmes palettája. 2015-ben két film is feldolgozta Mary Shelley kultikus regényét, ugyanakkor a kettő nagyban eltér egymástól. Míg a James McAvoy-féle Victor Frankenstein a szórakoztatást és a látványt helyezte előtérbe, a most bemutatatásra kerülő alkotás a drámai vonalat célozta meg. A mű középpontjában a teremtmény áll, az ő kálváriáját követhetjük végig a film játékideje alatt.

A film expozíciója egy laborba kalauzol minket, ahol a modern technikai eszközök segítségével egy tudós és felesége életet alkot a semmiből. A létrehozott teremtmény egy esztétikailag tökéletesen megalkotott férfi, de egy csecsemő értelmi szintjén van. Az alkotó célja az volt, hogy folyamatos neveléssel egy érző és gondolkodó lényt hozzon létre, azonban komplikációk akadtak az elképzeléssel, mivel a teremtmény teste látványosan kezdett elfertőződni. Elkeseredésében a doktor úgy döntött, hogy elpusztítja a lényt, majd utána létrehoz egy jobbat, tökéletesebbet. Azonban mikor már halottnak hitték, és megkezdték volna a test boncolását, döbbenetes dolog történt. A teremtmény felkelt, és próbálta menteni saját életét, bármi áron: kénytelen volt gyilkossághoz folyamodni (amiről egyébként nem is tudta, hogy micsoda). Miközben próbált megszökni a kutatóintézetből, ráeszmélt, hogy emberfeletti erővel rendelkezik, hiszen könnyűszerrel legyűrte a felfegyverzett biztonsági őröket is. Szökése után teljesen magára volt utalva, egyedül volt kénytelen szembenézni az ellenséges és kitaszító világgal.

Az egész filmről elmondható, hogy körülöleli egy erősen nyomasztó atmoszféra. Szívszorító végignézni a teremtmény kálváriáját, megpróbáltatásait. Szinte mindenki egy szörnyetegként tekint rá, mintha ő lenne a megtestesült gonosz, ezért eképpen is bánnak vele az emberek. Mint már említettem, a lény agyilag egy csecsemőnek felel meg, így nem tud különbséget tenni jó és rossz között, ebből kifolyólag nagyon sok problémája akad a való életben. Egyetlen pártfogója egy vak hajléktalan, aki próbálja megtanítani az alapvető emberi dolgokra, köztük a beszédre, a jó és a rossz közti különbségekre. A szexualitás világába egy prostituált próbálja bevezetni, amivel szintén komplikációk akadnak. Az idő múlásával és a tapasztalatok gyűjtésével kezd kialakulni identitása, ráeszmél, hogy ő élni akar, de minden próbálkozása, ami az emberi életbe való becsatlakozásra irányul, kudarcba fullad.

A Frankenstein ezen feldolgozásáról azt kell mondjam, hogy többször nem szívesen nézném meg. Nem azért mondom ezt, mert egy rossz filmről van szó, de a nyomasztó képi világ és a film atmoszférája erősen kihat az ember hangulatára. Mindehhez csatlakozik még a nagy mennyiségű gore, ami egyes jeleneteknél kissé öncélúvá válik.

Mindezek ellenére ajánlom megtekintésre a filmet, de szükséges lelkileg felkészülni rá, mert nem egy egyszerű alkotás.

Értékelésem: 7/10

IMDb | mafab