A slasher-tematikának köszönhetően sort keríthetek egyik kedvenc filmem ajánlására, bár nem este megy ki, ezt tudjátok be annak, hogy rengeteg műfaji sajátosságot mos egybe, és ugyanúgy lehetne az e havi tematikába illő, mint majd a soron következő zombisba.  A Ház az erdő mélyén (Cabin in the Woods – 2012) az egyik legnagyobb pozitív csalódásom volt, hisz még most is sokaknak nem tetszik, amit egyébként nem értek. Ahogy a Leslie Vernon felemelkedése, ez is elemzi a slasher műfaját, mítoszát és felépít a kötelező elemekből egy horrort.

Öt tagból álló csapat lesz a középpontban nem meglepő módon, bár én az első cikkeim között megkaptam, hogy ez egyáltalán nem műfaji sajátosság, pedig az, általában mindig öt fiatal köré központosul a cselekmény, melynek összetétele szintén legtöbbször azonos. Jules (Anna Hutchison), a könnyűvérű szöszi, aki egyébként nekem a kedvencem, annak ellenére, hogy más filmekben a karakter mindig irritáló, itt viszont még humora is van. Curt (Chris Hemsworth) Jules fiúja, a sulis focicsapat izomagyú vezére, ő is érdekes módon szimpatikus, de ez elmondható szinte az összes szereplőről. A kötelező füves haver, Marty (Fran Kranz), és a srác, akit majd össze akarnak hozni a túlélő lánnyal, Holden (Jesse Williams). Végül pedig a túlélő lány, Dana (Kristen Connolly), a slasherek elengedhetetlen kelléke, az eleinte szürke kisegér, aki jó, ha szűz, mert a végén majd amazonná válva megküzdhet a gyilkossal, hogy vagy túlélje, vagy ne. Ők öten a szünidőre kikapcsolódni mennek egyikük rokonának nyaralójába, de valakik figyelik őket az indulás pillanatától kezdve.

Hőseink tudtukon kívül egy valóságshow részesei, melyet igazán hozzáértő emberek rendeznek, megrendelésre. A megrendelők mi vagyunk, a nézők. Horrort akarunk látni, slashert, minden klisés panelével, vetkőzéssel, vérrel, óvatosságra intő benzinkutassal, legyőzhetetlen gyilkosokkal. A szórakozásunkért felelnek a valóságshow rendezői, de a régi istenek (nagy rendezők, gonoszok, klasszikus filmek) nyugalmáért kellenek az áldozatok, megfelelő sorrendben. Az erdő közepén álló Gonosz halott-házban közben hőseink elkezdik az elengedhetetlen bulizást, mígnem a pince ajtaja kipattan. A pincében haláluk kulcsait találják meg, különböző tárgyakat, melyek mind egy-egy klasszikus szörnyhöz, gonosz entitáshoz, sorozatgyilkoshoz tartoznak, melyek közül egyet ki fognak választani tudtuk nélkül, hogy végzetük beteljesedjen. Választásuk a redneck zombicsaládra esett, így be is indul a horror. A megfelelő áldozati sorrendiséghez a rendezőknek bizonyos lépéseket meg kell tenniük, manipulálniuk kell a környezetet és a karaktereket is. Ahhoz, hogy Jules és a barátja az erdőben egymásnak essenek, fel kell csavarni a hőfokot, a buta liba alakításához pedig a szőkítővel észlelésgátlót kapott a fejbőrébe.

Mintha a slasherek kulisszái közé tekinthetnénk be, miközben nézzük a horrort. A slasherrész mellett pedig a film utolsó negyed órájában igazi gore-fesztivált kapunk, köszönhetően a ki nem választott ellenségek megjelenésének köszönhetően, kik között olyan karaktereket is megpillanthatunk, mint Pennywise, a Hívatlanok, Samara, vagy Pinhead mása.

Remek kis film a Ház az erdő mélyén, igazi szórakozást nyújt a műfaj kedvelőinek. Elemzi a slashert, és felépít egy sajátot a műfaj mítosza mellett. Minőségi munkát végeztek az alkotók, a színészekkel is minden rendben van, szép tisztelgés a régi klasszikusok előtt. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a hasonló kaliberű filmeket, és akik többet szeretnének megtudni a slasher műfajáról, felépítéséről.

Szerintem: 8/10

IMDb | mafab

Ezt a remek kis gifet nincs szívem kihagyni: