Kalifornia. Az álmok földje. Emberek ezrei hisznek abban, hogy ott végre megélhetik az amerikai álmot. Pálmafák, kellemes időjárás és a végtelen óceán. Hollywood, hírességek. Álmok, amiket világszerte kergettek és kergetnek sokan napjainkban is. Az Államok területéről és a világ minden tájáról érkeznek letelepedési szándékkal emberek, hogy megvalósíthassák önmagukat és hasonlóvá váljanak ahhoz a képhez, amit elképzeltek, és amivé válni szeretnének. Így tesznek a film főszereplői is nem is gondolva arra, hogy milyen megpróbáltatásokon esnek majd át, míg megérkeznek az „ígéret földjére”.

A film főhősei Brian Kessler (David Duchovny) és barátnője, Carrie Laughlin (Michelle Forbes), akik álmaikat követve elhatározzák, hogy Pittsburgh városát elhagyva elindulnak Kaliforniába. Brian író, aki egy sorozatgyilkosokról szóló könyv elkészítésére kapott felkérést, Carrie fotóművész. Útjukat pedig úgy tervezik meg, hogy az amerikai történelem leghíresebb gyilkosságainak helyszíneit érintve érjék el úti céljukat. Az ezzel járó költségek azonban túl magasak kettőjüknek, ezért útitársakat keresnek, akik velük tartanak a szokatlan utazáson. Így csatlakozik hozzájuk Early Grayce (Brad Pitt) és Adele Corners (Juliette Lewis), hogy megkezdjék útjukat Kaliforniába, akkor még nem is sejtve azt, hogy Early révén Brian első kézből szerezhet majd tapasztalatokat a gyilkosokkal és a gyilkosságokkal kapcsolatban is…

Magyarországon 1994 augusztusában mutatták be a filmet. Mivel már akkor is érdekeltek a gyilkosokról szóló filmek ezért amint lehetőségem volt rá azonnal megtekintettem. Nem bántam meg. Tinédzserkorom egyik meghatározó filmélménye volt, amit mindig szívesen veszek elő újra - ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy volt szerencsém a balassagyarmati filmszínház egyik termében egyedül megtekintenem ezt a remek filmet. A film tulajdonképpen egy road-movie, ami attól kap igazi mélységet, hogy nagyon jó helyszínekkel és zseniális színészi játékkal szembesíti nézőjét valamint azzal, hogy a Brian narrációjában elhangzó mondatok elég informatívak a sorozatgyilkosok pszichéjével kapcsolatban is.  Minden színész jól teljesít, de akik igazán kiemelkednek azok Pitt és Lewis. Az Adele-t megformáló színésznő el tudja hitetni a nézővel, hogy a lány – bár lelki és szellemi sérült is – őszintén szereti Early Grayce-t, az embert, aki nem csak másokat, de őt is bántja, ha úgy tartja kedve. Brad Pitt pedig ebben a filmben mutatta meg igazán, hogy a „szépfiú” szerepeken kívül a negatív szerepek megformálásában is tökéletesen helyt tud állni – olyannyira, hogy nekem mindig ez az állatias, lecsúszott, gátlástalan alak jut eszembe, vele kapcsolatban. Elementális erejű az alakítása.

Remek film, kiváló színészgárda, érdekes történet. Mindenkinek csak ajánlani tudom, akik fogékonyak a sorozatgyilkosokkal foglalkozó témával kapcsolatban.

„Sose tudjuk meg, hogy Early Grayce miért lett gyilkos. Senkiről nem tudom, miért lesz az. Amikor a szemébe néztem semmit nem éreztem, semmit. Akkor rájöttem, hogy bármelyikünk képes ölni, de azt is megtudtam, hogy van köztünk egy különbség, a lelkiismeret furdalásra gondolok. Arra, hogy szembenézünk-e a lelkiismeretünkkel. Early sohasem tette meg.”

Brian Kessler

IMDb l mafab