Jól tudjuk, hogy a Halloween berobbanását követően felfutott a slasher műfaja és csak úgy ontották magukból a stúdiók a '80-as években ezeket a filmeket. Ennek az lett a következménye, hogy született jó pár pocsék alkotás, de azért akadtak olyanok is, amik képesek voltak a már említett film szintjét megütni. Jamie Lee Curtis karrierje is a slasherrel indult be és 1980-ban ismét egy ilyen típusú filmben domborított, ami szerencsére nem lett vállalhatatlan. Ez az 1980-as Prom Night, vagyis magyar keresztségben A szalagavató fantomja.
Pár gyerek egy igen, hmm érdekes játékot játszik egy elhagyott, romos épületben. Tragédia történik, de ők erről mélyen hallgatnak. Majd ugrunk pár évet az időben és már tinikként látjuk ezeket a srácokat, akiket egy ismeretlen zaklat telefonon. Nyilván a fiatalok nem veszik ezt komolyan, főleg nem akkor, amikor éppen a szalagavatójukra készülnek. Ám súlyos hibát követnek el és a fantom a nyomukba ered, hogy bosszút álljon rajtuk.
Nos, a Prom Night (csakazértsem írom a magyar címet, mert marha béna) az átlagnál egy kicsit jobban sikerült slasherek táborát erősíti, de ez nem jelenti azt, hogy kiemelkedő darab lenne. Az alapszituáció nagyon jó, de mérföldekről ki lehet szúrni a csavart, ami nem lenne éppen baj, ha némi durvulásokat kapnánk. Ebből azonban kevés van. A jó hír viszont, hogy Jamie Lee Curtis itt is nagyon szerethető és bájos, akiért tudunk izgulni, habár azt tegyük hozzá, hogy most nem ő van a gyilkos célkeresztjében.
A kiindulópont tehát nagyon jó és az erős érzelmi faktor is, hiszen egy gyermek elvesztése hatalmas tragédia. Olyan megrázkódtatás ez, amit nem lehet kiheverni és ami súlyos sebeket ejt a gyászolók lelkén. Érzelmi vonalon tehát a film nagyon jól, mondhatni az átlag fölött teljesít. A kezdése brutális és sokkoló, kevés ilyen jó és hatásost nyitányt látni. A gond csak az, hogy aztán ezzel nem tudnak mit kezdeni. Felépítenek nekünk ugyan karaktereket, de nem foglalkoznak velük eleget és az építkezés közben belebonyolódunk a tini szívek csatájába is, amivel elviszik az egészet és nem a lényegre koncentrálnak. Aztán belekevernek egy kis Carriet is a dologba, ami végképp felesleges, mert nem erről kellene szólnia a filmnek.
Itt jön be a probléma: végig azt éreztem, hogy a készítők nem az eredeti történetre figyelnek. Hatásos ugyan a kezdés, de nem elég sejtelmes. Javasoltam volna nekik, hogy nézzék meg a Profondo Rossot, onnan bőven tudtak volna ihletet meríteni. Ugyanis itt nem egy profi gyilkológéppel állunk szemben. A Prom Night gyilkosa nem Myers és nem is Jason, ezért ő nem is lesz valami profi, hiszen alapvetően a bosszú és a fájdalom vezérli, nem pedig a vágy, hogy gyilkoljon. Ha pedig egy ilyen gyilkosunk van, akkor erős, fordulatos sztorit kell köríteni és nem arra kell elpazarolni az időt, hogy 10 percen keresztül üldözzük a csajszit az iskolában, mert sokkal inkább nevetséges lesz az összhatás, mint félelmetes. Feszültnek meg aztán végképp nem mondhatjuk, mert úgyis tudjuk, hogy kampó lesz a csajnak. Sőt a karakter esetében még örülünk is ennek.
Szóval a Prom Night az alapsztorija miatt lett a középszernél valamivel jobb, de nem lett feledhetetlen mérföldköve a slasher műfajának. Inkább egy egyszernézős darab, de annak tökéletes.
Pontszámom: 5,5/10