Tábor, buli, szex, pia. Ha ez mind egy slasherhorrorban van, akkor sokan biztosan a Péntek 13-ra gondolnak. Jelen esetben azonban egy számomra sokkal kedveltebb franchise-t mutatnék be nektek, mely egyszerre lovagolta meg a műfajt és mutatott fel valami újat.

Sleepaway Camp - A halál angyala (1983)

Rendezte: Robert Hiltzik

1983-ban javában tombolt a slasherláz. Több film is készült, melynek központi helyszíne egy tábor. Jelen filmünk látszólag nem is próbálkozik ezektől elkülönülni. Egy átlagos, egyenként hullós, változatos halálnemeket felvonultató film akar lenni, ám valamilyen módon mégis sikerült neki elkülönülnie a többitől.

Főszereplőnk egy Angela nevű 14 éves lány, akinek a családja a testvérével együtt egy (szerintem elég vicces) balesetben meghalt, így őt a nagynénje neveli fel. Nagyon csendes és visszahúzódó, ami ugye mindig könnyű célpont a piszkálódók számára, főleg egy táborban. Unokatestvére igyekszik védeni őt, ám ő sem tud mindig mellette lenni.

A lényeg, hogy úgy néz ki, valaki nagyon nincs oda azért, hogy Angelát bántják, ugyanis bárki, aki bántja őt, nem sokkal később meghal. A gyilkosságok meglehetően változatosak. Van itt mindenféle finomság. Vízbefojtás, méhek, forralt vízzel való leöntés. A gyilkosságok minden esetben balesetnek vannak feltüntetve, amit az első két alkalommal még el is hisznek a táborozók, ám idővel azért feltűnik az embereknek, hogy valaki szándékosan öl.

A rendező élete során a 2008-as folytatáson kívül sajnos csak ezt a filmet rendezte. Nagy kár, ugyanis zseniálisan vitte véghez a feladatot. A gyilkosságok, mint mondtam, változatosak, ám ami még jobban el lett találva, az a gyilkos kiléte. Nagyon ügyesen sikerült egy kettős állapotban tartani a nézőt. Ugyanis mindvégig tudjuk, ki a gyilkos, ám sosem látjuk az arcát, majd mikor lehull a lepel, akkor egy akkora gyomrost kapunk, hogy alig térünk magunkhoz. Zseniális.

Számomra mégis a korkép tetszett a legjobban. Szinte minden, akkoriban trendinek tartott dolgot feltüntettek, mint például a férfi top vagy a szinti pop. De maga a közeg is valósnak érződik. Tényleg olyan érzés, mintha újra gyerek lenne az ember és ott lenne a táborban. Szóval a hangulatot sikerült eltalálni, amire még rátesz egy lapáttal egy szerelmi szál is, ami szintén nagyon cuki. Persze a történet előrehaladtával ez a cukiság kezd átmenni egy rémálomba, ám mégis van benne valami könnyedség, amitől nem lehet véresen komolyan venni.

Sleepaway Camp II: Unhappy Campers
A halál angyala 2 (1988)

Rendezte: Michael A. Simpson

A folytatások általában sokkal gyengébbek ***(Péntek 13 II. rész, Rémálom az Elm utcában 2 – Freddy bosszúja)***, mivel legtöbbször - ahogy itt is - a rendezőt leváltják, az újak pedig tönkrevágják az addig felépített történetet, vagy esetleg totális ötlettelenségbe fullad a dolog, ne adj isten leforgatják ugyanazt (ugye erre is volt már példa).

Itt azonban mégis sikerült továbbgondolni a történetet. Tiszteleg az eredeti film előtt, viszont sikerült egy teljesen új megközelítést alkalmazniuk, ami jelen esetben működik is.

Innen SPOILERESEN folytatnám, ám mint mondtam, az első részben is mindvégig tudatták velünk, hogy ki a tettes.

Nos, Angela már felnőtt, és a táborozás lett a rögeszméje. Olyan szinten, hogy már kisegítőként dolgozik. Angela erkölcsös és céltudatos. Nem tűr meg semmi olyat, ami szerinte bűn. A piálás, a szex, a lányok laza erkölcsei és a fiúk lankadni nem akaró „lelkesedése” számára olyan dolog, amit büntetni kell. Sajnos egy ilyen társaságban pont, hogy minden lány és fiú ilyen.

Szex, drog és rock 'n' roll járja át a táborozók mindennapjait, így hát Angela kezébe veszi az irányítást.

Alapvető különbségek már a nyitányban fellelhetők: még a címet sem írták ki, de Angela már kivágja egy fiatal lány nyelvét. És nem csak itt, de végig jelen van a temérdek mennyiségű fekete humor. Angela olyan kedvesen és vidáman áll hozzá ezekhez a döntésekhez, mintha csak annyit mondana, hogy „szobafogság”. Egy idő után szinte már öröm nézni, ahogy mint gondos nevelő próbálja meggyőzni az áldozatot, hogy viselkedjen rendesen, és nem bünteti meg, majd mikor az nem hajlandó megegyezni, azonnal kinyírja.

Az ilyesfajta megoldások teszik még merészebbé a filmet, hiszen itt Angela lenne a biztonság forrása mint táborvezető. Így viszont már sokkal félelmetesebb, hogy a filmben bármit megtehet következmények nélkül, ugyanis az áldozatairól csak annyit kell mondania, hogy hazaküldte őket. Senki nem fog kérdezősködni.

A gyilkosságok itt már jóval kegyetlenebbek, és egy fokkal talán kreatívabbak is. Kedvencem egyértelműen a fúrós gyilkolás, de kapunk olyan önreflektív utalásokat is, mint mikor két gyerek meg akarja ijeszteni Angelát, így aztán felvesznek egy Freddy- és egy Jason-jelmezt, míg Angela Bőrpofának öltözik.

Összességében ez is egy nagyon jó film, és méltó az elődhöz, továbbá mivel itt már idősebb társaságot kapunk, így jut elég mell a nézőknek, bár néhol számomra kissé öncélúvá vált, de legalább formásak.

Sleepaway Camp III: Teenage Wasteland (1990)

Rendezte: Michael A. Simpson

A harmadik részre mintha kissé elfáradtak volna a készítők. Nem is csoda, hisz a második rész befejezése után újra elővenni ugyanazt a sztorit kissé unalmas lehetett. Azért nem lett vészesen rossz, de…

Angela itt már nevet változtat, pontosabban egy másik lány személyazonosságát veszi fel, akit a film elején gázol el egy teherautóval(!), fényes nappal(!), a nyílt utcán(!). Oké, tudom, hogy a film nem a komolyan vehetők közé sorolható, de azért az már egy kicsit túlzás, hogy egy ilyen balesetet senki sem vesz észre, főleg úgy, hogy közben a lányt bekergeti egy sikátorba…

A lényeg, hogy egy újabb táborban találjuk magunkat, pontosabban ugyanabban, amelyben a második rész is játszódott, ám itt most a szegények és gazdagok összebarátkozásán fáradoznak, ami ha engem kérdeztek, nem túl jó húzás.

A szegények igazi suttyók, míg a gazdagok prűdek, frigidek és mind romlottak. Igazából nem lenne gond, csak itt már nincs meg az a báj, mint ami a második részben.

Angela lelkesedése határozottan lelankadt. Már meg sem próbál kapcsolatot kialakítani másokkal, ami részben érthető, nevezhető egyfajta jellemfejlődésnek is, ám így pont a lényegi elem veszett ki a filmből.

A gyilkosságok azért némi vigaszt nyújthatnak számunkra, melyek szintén nagyon ötletesek. A zászlórúdra való felkötés vagy a nyakig beásott ember fűnyíróval való lefejezése szerintem sok embert érdekelhet, ám maga a cselekmény elég monoton lett. Voltaképpen Angela végigmegy a tábor lakóin, és akivel nem érzi jól magát, azt kinyírja. Azért kapunk némi betekintést a lelkivilágába, ám sajnos tovább nem sikerült kibontani.

A végére természetesen ismét felpörögnek az események, és kapunk egy meglehetősen ötletes lezárást.

Összességében nem egy rossz film ez, de ez már semmi újat nem tudott felmutatni. Mondhatni nem is akart, hiszen voltaképpen a második rész egy alternatív változatát figyelhettük meg. Újításoknak nyoma nincs, de azért élvezhető.

Return to Sleepaway Camp (2008)

Rendezte: Robert Hiltzik

Ezt az epizódot egy kisebb horrorfilmes érdekesség előzi meg. 1992-ben készülőben volt egy negyedik rész, melyben Angela amnéziában szenved. A forgatást elkezdték, ám időközben lefújták, így csak néhány felvétel maradt meg belőle. Ezek eőször 2002-ben jelentek meg az egyik gyűjteményes kiadás extrájaként, majd 2012-ben ezt a kevés nyersanyagot néhány korábbi részből ismert anyaggal kiegészítve kiadták DVD-n, ám csak a nagyon hardcore rajongók fogják tudni értékelni.

A lényeg, hogy a Return to Sleepaway Camp hivatalosan a széria ötödik része, ám azzal, hogy a széria atyja vezényelte le, így jónak gondolta, hogy kicsit visszanyúl az eredeti filmhez. Visszahozott néhány ismerős színészt, és remake-elt pár ismert jelenetet is. Mondhatjuk úgy is, hogy egy folytatásba oltott remake-et kapunk, ami ugye a Gonosz halott 2 óta nem nagy újdonság, és ugyanezt a formulát alkalmazta később a Sikoly 4 is.

Azért 2008-ra igencsak megváltozott a világ a gyerekek részéről is, ám valamiért erről a film nem vesz tudomást. Képi világra és hangulatra is inkább a nyolcvanas éveket igyekszik megidézni, ám ez csak félig sikerül neki.

Lényegében itt is ugyanazt a folyamatot láthatjuk, mint ami már az első részben is történt, annyi különbséggel, hogy itt egy kövér, kissé buta fiút bántanak. Az ő karaktere talán a legérdekesebb, hiszen ő egy műveletlen bunkó, aki nem tiszteli a gyengébbik nemet, és többször is balhét generál, azonban mikor a többi táborozó megalázza, akkor valóban tudjuk sajnálni. Így ennek fényében a dührohamai inkább nevezhetőek amolyan sajátos stresszlevezetésnek, melyet a folytonos kitaszítottság eredményezett. A legszomorúbb megalázás számomra mégis a békás volt, ami már tényleg kegyetlennek tekinthető.

De ugye egy horrorról beszélünk, úgyhogy rá is térek a lényegre. Aki a fiút bántja, az rövid időn belül meghal. Hasonló módon, mint ahogy Angela idejében is történt. Véletlen? Vagy netán most is az áldozat követné el a gyilkosságokat?

A táborozók mindenesetre azonnal tisztában vannak a helyzet súlyosságával, így igyekeznek kinyomozni, hol bujkál Angela.

Sokan lehúzták a filmet, és nehéz ezzel vitába szállnom. Az előző részekhez képest ez tényleg jóval gyengébb lett, ám valamiért nekem mégis tetszett. Hiába a keservesen hosszú felvezetés, a kaka-pisi poénok, vagy az a gyermeki báj hiánya, ami az első részt is belengte. Hiába nincs meg a játék a nézővel és hiába nincs meg benne az a fekete humor, valamiért nekem ez is az egyik kedvencem.

Talán annak köszönhető, hogy a rendező igyekezett megteremteni azt, amit régen, és valljuk be, ez részben sikerült is. Mind zenében, mind a szereplők alakításában fellelhető az a tipikus nyolcvanas évekbeli, kicsit gagyi, de szerethető momentum. Főleg a színészi alakításokban, ahol a legtöbb szereplő hangsúlyozni sem tud rendesen, de mégis érezhető, hogy ez szándékosan van így.

A gyilkosságok is egész pofásak, sőt nekem kifejezetten tetszett, hogy az egyik jelenetben utaltak az első részre, csak nem forró vízzel, hanem forró olajjal. A padlón lévő lyuk meg… nos, én alapból nem nézek bele ilyen résekbe, de az a jelenet csak még jobban megerősítette félelmemet. :D

Emellett a rendezőnek láthatóan még megvolt a tehetsége ahhoz, hogy egy igazán csavaros befejezést írjon meg. Nem is tudok rá mit mondani, csak annyit, hogy ismét le lettem nyűgözve. Logikus, és ismét nem számít rá az ember.

Összességében a széria megnézése kötelező. Akár az eredeti trilógiát, akár a 2008-as filmet. Mindegyikben megvannak a pozitívumok, még ha nem is hibátlanok. Számomra ez a kedvenc slasherfranchise-om.

(Megjegyzés: évek óta ígérgetnek egy új folytatást/lezárást/rebootot (Hiltzikkel), de még semmi. Utoljára anyagi problémákról lehetett olvasni. - Ralome)

Sleepaway Camp: 9/10 IMDb | mafab

Sleepaway Camp II: Unhappy Campers: 9/10 IMDb | mafab

Sleepaway Camp III: Teenage Wasteland: 7/10 IMDb | mafab

Return to Sleepaway Camp: 6/10 IMDb | mafab