TFK újra itt.

Az Artúr király-mondakör bizonyos részeit vagy így, vagy úgy, mindannyian ismerjük. Elég ha csak magára Artúrra és az excaliburra gondolunk, de említhetném még Merlin alakját is, aki szintén közkedvelt szereplője a kelta mondák ezen epizódjait feldolgozó filmeknek, könyveknek és egyéb alkotásoknak. Az A24 stúdió legújabb produkciójában David Lowery, Sir Gawain és a zöld lovag mondáját ássa elő a feledés homályából. A Zöld Lovag egy ízig-vérig szerzői film, ami ugyan nagyrészt hű az alapjául szolgáló késő 14. századi, középangol lovagregényhez, de a rendező sajátos vízióit is bátran a néző elé tárja. Az eredeti szöveg Sir Gawain és a zöld lovag zord históriája régi angol versben a brit előidőkből címen 1960-ban a Magyar Helikon Kiadó jóvoltából jelent meg hazánkban, de mára már csak – szerencsésebb esetben – antikvár példányban lehet hozzájutni a kiadványhoz. Akit mélyebben érdekel az Artúr király-mondák egyik legrégebbi alkotása, annak leginkább J. R. R. Tolkien – féle, modern angolra átültetett formát ajánlanám. Elérhető, fogyasztható, és nem utolsó sorban autentikus.

Lowery filmje az év egyik leginkább várt alkotása volt számomra, és a hozzáfűzött reményeimet nagyrészt be is váltotta. Azt mindjárt az elején leszögezném, hogy A Zöld Lovag a felszínen egyáltalán nem egy izgalmas, pörgős fantasy. A film tulajdonképpen egy lassan hömpölygő, vizuális és akusztikus orgia, ami leginkább egy egészen elborult pszichedelikus triphez hasonlít, a mélyben húzódó velős, és nagyon is érvényes mondanivalóval megspékelve azt. Bokor Pál: A film mint mozgás című könyvét olvasva találónak érzem a tárgyalt filmet tekintve is Antonioini gondolatait „az élet ritmusa nem lehet kiegyensúlyozott, ez a ritmus néha gyors, néha lassú, néha veszteglő, máskor meg örvénylő.” A Zöld Lovagban az idő különböző variációkban való kezelése nagyon is képes spirituális tartalmakat közvetíteni. Az idő kérlelhetetlen, és kiszámíthatatlan sodrása az, ami Gawaint a megkerülhetetlen sorshoz láncolja. A film tempója és ritmusa igazodik az eredeti szöveg korszelleméhez és megoldandó problémáihoz. A film sebességének változása az emberi gondolkodás – ebben az esetben konkrétan Gawain elméjében újraértelmezett dolgok – új tempójához idomul. Ami a Zöld Lovag esetében is megfigyelhető az az, hogy a modern film egyszerre vállalkozik a valóságképek és spirituális valóságtartalom közvetítésére. Noha a tárgyalt film sokkal lassabb tempójú, mint az egyébként a hollywoodi filmgyártás által kitermelt nagyköltségvetésű fantasyk többsége, mégis észre kell vennünk, hogy mindez indokolt is ha a többletjelentését vizsgáljuk. A film néhol talán már-már túlzottan is lassú ritmusa a halálközeliség nyomasztó félelmét és a növekvő belső feszültséget szimbolizálja. Lényeges, és semmiképp nem elhanyagolható eleme a történetnek a nők szerepe. Gawain anyja, szeretője, és Lady Bertilak is egyfajta tanító szerepben tűnik fel. Az esendő, és gyarló lovag mellett mindegyik nőalak valami elemi erőt, és bölcsességet hordoz. A következő monológ a film egyik, de talán a leghatásosabb gondolatfolyama. Gyomorszorító, éppen amiatt mert egy olyan örök érvényű igazságot közvetít felénk, ami kezdetektől fogva belénk van kódolva. Számomra Lady Bertilak tolmácsolásában ez az igazság érvényes és megkérdőjelezhetetlen, ugyanez egy férfi szájából hiteltelen lenne.

„Díszítjük vele a szobáinkat, és festjük a szöveteinket. De ha kőn, vagy födémen nő, kihúzzuk, amilyen gyorsan csak tudjuk. Amikor a bőrünk alatt nő, vénát csapolunk. És amikor azt tapasztaljuk, hogy nem tudjuk irányítani, lekaszáljuk, elégetjük, uraljuk, és megfojtjuk belülről, de midig visszatér. Nem tétlenkedik, nem tölti feleslegesen az időt. Egyik nap kiirtjuk, aztán egy pillanat múlva megjelenik, utána újra elfoglalja a helyét. Amikor pirosat keresünk, a zöld visszatér. A piros a kéj színe, de a zöld az, amit a kéj hagy maga után a szívben, az anyaméhben. A zöld marad, amikor a lelkesedés elhalványul, amikor a szenvedély elhal, amikor mi is meghalunk. Amikor elmész, a lábnyomod tele lesz fűvel. A moha eltakarja a sírkövedet, és amikor felkel a nap, a zöld elterjed minden árnyalatában, és rétegében. Ez a zöld elragadja a kardodat, a pénzedet, a harcosaidat, és bármit is teszel, minden ami kedves neked, engedelmeskedik a zöld fűnek. A bőröd, a csontjaid. Az erényed.„

Amit még technikai szempontból érdemes megemlítenünk az az, hogy a filmben alkalmazott CGI helyenként ugyan elég látványosan elhasal, de ezektől a hibáktól eltekintve egy olyan epikus látványvilág tárul a néző szeme elé, hogy néha talán nem is tudjuk hova tenni a látottakat. Röviden: varázslatos és andalítóan gyönyörű. Sir Gawain legendája a lovagi erényeknek való megfelelés nemességét tárgyalja. Ugyan főszereplőnk sorra elbukik az elébe kerülő próbák során, de az utolsó megmérettetésen ahol már ténylegesen az élete, illetve annak értelme a tét, mégis sikerül felül kerekednie esendő és gyarló mivoltán. A film, és az eredeti írott szöveg a legélesebben a történet lezárásában válik szét. A lovagi erények lassú hanyatlása, a férfiaknak előírt hősiességeszmény bukását, már Artúr király személye is magában hordozza. A nagy királyt öregen és betegen láthatjuk, egészségének leromlása az egykori dicső birodalom állapotát is hűen tükrözi.

Lowery egy olyan befejezést kreált Gawain történetéhez, amit egyhamar biztosan nem felejtünk el. Belénk tipor, a mélybe húz, hogy aztán felemelhessen egy olyan általános érvényű igazság felismeréséig, ami emberi mivoltunk egyik alappillérét képezi. A Zöld Lovag valószínűleg csak egy igen szűk körnek fogja elnyerni a tetszését, és úgy tűnik, hogy ez éppen elég is. A készítőknek egyáltalán nem az a célja, hogy kasszát robbantsanak a mozik pénztáránál. A Zöld Lovag egy egészen elvont történelmi legenda újszerű feldolgozása, ami mondanivalója lényegét és fontosságát tekintve nem marad el az eredeti szöveg tanulságától.

IMDb | mafab