A The Strangers Bryan Bertino 2008-as alkotása, amelyben a főszerepet a leginkább a Gyűrűk Urából ismert Liv Tyler, valamint Scott Speedman játssza. A film elején egy rendőrség által rögzített hívást hallhatunk, amely a 911-hez fut be, beszámolva egy párról, akiket tetőtől talpig véresen találtak meg egy hétvégi házban. Ezzel meg is kapjuk a népszerű „based on true events” címkét, amely valójában ez esetben nem más volt, mint a rendező egyfajta sajátos feldolgozása. Bryan Bertino ugyanis bevallotta, hogy gyerekkorában több betöréses rablásról hallott, amik a környékükön történtek, ezek az események pedig annyira megihlették, hogy úgy döntött, egy film alapjául is szolgálhatnak.
Ezek után megismerkedünk a két főszereplővel, akik nem mások, mint James és Kristen, egy pár, akik nem éppen kapcsolatuk legfényesebb napjait élik. Egy barátjuk esküvője után úgy döntenek, hogy James szüleinek weekendházában töltik az éjjelt, ahonnan Jamest reggel felveszi kocsival egy haverja. Valamikor az éjjel közepén egy szőke lány csönget be hozzájuk, és egy bizonyos Tamara után érdeklődik. Közlik vele, hogy itt nincs Tamara, a lány visszakérdez, hogy biztosak-e ebben, aztán távozik. Ezek után bizarr eseménysorozat veszi kezdetét, ami hamar a pár élet-halál harcába torkollik.
A The Strangers a maga műfajában megteremti azt a hangulatot, amit egy home invasion filmtől várunk. Nem bonyolítja túl a történetet, mégis sok nyitott kérdést hagy maga után, amin agyalhat a néző. A két főszereplőről nem sokat tudunk meg, ami talán nem is baj. A betolakodók szándékairól szintén kevesen tudunk, a film vége felé pedig még inkább összezavarodhatunk ezzel kapcsolatban. Nem tudjuk, hogy csupán pár elmebeteg éli ki magát, vagy valamilyen régebbi ügy folyományaként vesz valaki valakin revansot, esetleg a két főszereplő rajtuk kívül álló események áldozata. Nyomasztó hangulatból nincsen hiány, a feszültség szinte minden percben ott van, annak ellenére, hogy érdembeli akcióban a film utolsó harmadában részesülünk.
Összegzésképp, a The Strangers, bár nem kiemelkedő film, jó példája annak, hogy igényesen is meg lehet csinálni home invasion jellegű történeteket, akár anélkül is, hogy egy egész nagycsaládot és a vendégeiket konyhakéssel vágjanak darabokra. Negatívumként talán a feleslegesen hangsúlyozott „igaz történet alapján” szöveget és a „veszekedő, de valójában egymást nagyon is szerető pár” kliséjét tudnám felhozni. Mindent összevetve korrekt alkotás, jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki még nem látta.
Értékelés: 7.5/10