Rendezte: Takashi Shimizu
Ha kísértetes filmről van szó, akkor az ember elvárja, hogy legyen benne valami újszerű. Ezért is érdekelt annyira a 7500, mert repülőn játszódó horrorfilmekből nem kapunk sokat. Ráadásul Shimizuról tudjuk, hogy ha amerikai tőkéből gazdálkodik, akkor egész jó filmeket hoz össze. Jogos a feltételezés, hogy ez egy repülős Grudge-film lesz, ám ez hatalmas tévedés. A történetben egy Los Angelesből Japánba tartó gépet láthatunk, ahol egy légörvény következtében az egyik utas meghal. A légi utaskísérők és néhány utas persze megpróbálja újraéleszteni, ám sikertelen lesz a kísérlet, így kénytelenek egy holttesttel együtt repülni. Ezt követően azonban sok furcsaság történik a gépen. Különböző légörvények alakulnak ki, és természetesen az emberek is szépen egyenként felszívódnak.
A filmet atomjaira szedte a közönség, nem is csoda, hogy vagy egy évet csúsztattak a bemutatóval, ám mindezek ellenére én nem találom olyan rossznak. Van egy kellemesen borzongató hangulata a filmnek, ami odaragasztott a székhez. Működött a feszültségkeltés, még ha néha elég olcsó jumpscare-eket is kapunk. A végén levő fordulat pedig azért mégis ad valami pluszt a filmhez, mert valljuk be, ezt a poént már többször ellőtték, de ilyen formában én még nem láttam. Viszont horrornak nem jó. Félni nem lehet rajta, pedig látszik, hogy nagyon próbálkozik, de érezhető a filmen, hogy az egész a végén levő csavarra van kihegyezve. A látvány kifejezetten szép. A kameramozgás igazodik a hangulathoz, ahogy a színek is kellően változatosak, ám többnyire kékes szűrővel dolgoztak.
A szereplők terén sincs probléma, egész színesek: nászutas pár, elhidegült pár, lopkodós nagyszájú, fiatal naiv lány, családapával kavaró légi utaskísérő, de nekem mégis a goth csaj volt a kedvencem, akit Scout Taylor-Compton (Zombie-féle Halloween) játszott. Mellesleg olyan szinten el lett maszkírozva, hogyha nincs az IMDb, fel sem ismertem volna. Apropó színészek. Meglepően sok ismert arccal találkozunk, persze nem Oscar-díjasokkal, de mégis valódi színészekkel: Ryan Kwanten (Halálos hallgatás, True Blood), Amy Smart (Pillangó-hatás), Leslie Bibb (Éjféli etetés), Jamie Chung (Álomháború, Sin City: Ölni tudnál érte).
Nekem kellemes csalódás volt a film, bár mint horrort nem szívesen ajánlom.
5/10