Már gyerekkorom óta imádom a boszorkánysággal foglakozó filmeket, könyveket, de sajnos alig van értékelhető vagy élvezhető alkotás a témában, horrorban pedig főleg. Már az American Horror Story második évadánál akartam, hogy valamelyik évad boszorkányokkal foglalkozzon. Kívánságom teljesült, de nem maradéktalanul. Szerettem a Coven évadát, stílusos volt, de nem vonultatott fel igazi boszorkányokat. Ebben az időben lettem figyelmes egy készülődő sorozatra, a Salemre, mely a salemi boszorkányperek idején játszódna, természetesen ennyi elég is volt nekem, hogy tűkön ülve várjam. A salemi történetek mindig elborzasztanak, de kíváncsiságomat is felkeltik, a Winona Ryder-es filmen kívül még egy tévé-minisorozat volt, Kirstie Alley főszereplésével, ami szerintem jó volt, de egyik sem mutatott be a köztudatban élő, vérfagyasztó, kegyetlen boszorkányokat.

Már gyerekkorom óta imádom a boszorkánysággal foglakozó filmeket, könyveket, de sajnos alig van értékelhető, vagy élvezhető alkotás a témában, horrorban pedig főleg. Már az American Horror Story második évadánál akartam, hogy valamelyik évad boszorkányokkal foglalkozzon, kívánságom teljesült, de nem maradéktalanul. Szerettem a Coven évadát, stílusos volt, de nem vonultatott fel igazi boszorkányokat. Eben az időben lettem figyelmes egy készülődő sorozatra, a Salem-re, mely a salemi boszorkányperek idején játszódna, természetesen ennyi elég is volt nekem, hogy tűkön ülve várjam. A salemi történetek mindig elborzasztnak, de kíváncsiságomat is felkeltik, a Winona Ryderes filmen kívül még egy tévé mini-sorozat volt, Kirstie Alley főszereplésével, ami szerintem jó volt, de egyik sem mutatott be a köztudatban élő, vérfagyasztó, kegyetlen boszorkányokat.

Alig vártam a Salem pilotjának premierjét, ahogy kijött megnéztem, bár felirat még nem is volt hozzá, azonnal lenyűgözött. Végre egy sorozat a salemi időkből, igazi, félelmetes, többarcú boszorkányokkal. Azonnal rákaptam, minden héten premier után megnéztem angolul, felirat nélkül, de a sorozat közepénél sajnos abba kellett hagynom, mivel egyszerűen nem készült hozzá magyar, sőt több esetben angol felirat sem, a nyelvezet pedig, bár igényes, megterhelő figyelmet igényel. Az évad lement el is felejtettem, annyit tudtam róla, hogy berendelték a második évadot. Le a kalappal a készítők előtt, mert mind az első, mind a második évadnál olyan szenzációs promóciós anyagokat készítettek mind poszterek, mind előzetesek terén, hogy az embernek azonnal kedve támadt belenézni a sorozatba. Így volt ez most a második évad promózásánál velem, megláttam a fő plakátot, amin a sorozat Supreme-je, az Éj királynője, Mary Sibley (abszolút kedvenc karakter egyébként) ül egy fordított kereszten a város felett és az alcím: boszorkány háború. Tudatában annak, hogy végre minden részhez van felirat az első évadból nekiültem, hogy most végignézzem a sorozatot. Töményen, végre mindent értve azonnal magával ragadott a történet és kijelenthetem bekerült a kedvenc sorozataim közé, Fánkoslánnyal abszolút rajongói vagyunk Salemnek.

A pilot rész felvázolja Salem lakosait, hitvallását, hangulatát. A város kormányzója a főtéren egy kalodába zárt, megkínzott férfi homlokára ráégeti az F-betűt (fornicator-parázna férfi), azért, mert szerelmes lett egy nőbe. A főtéren éljenző puritán között megpillantjuk Mary-t (Janet Montgomery), aki titkos, szerelmi viszonyt folytat John Alden (Shane West) kapitánnyal, aki végig hihetetlenül irritáló az agresszív kalácsképével, szerepe felesleges. Aldent George Sibley, a kormányzó háborúba küldi az indiánok ellen, a szerelmeseknek ezért szakítaniuk kell. Azon az éjszakán Mary, Tituba (Ashley Madekwe) kíséretével az erdőbe megy, hogy születendő gyermekét felajánlja az ördögnek, a hatalomért cserébe.

Ugrunk az időben, John Alden visszatér a háborúból, és elborzadva veszi tudomásul, hogy kitört a boszorkányhisztéria, a város szélén elrettentő példaként, boszorkánynak kikiáltott felakasztott emberek lógnak. Mary, immáron Mrs. Sibley a város legnemesebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb asszonyává vált, mert hozzáment a mozgásképtelenné vált George Sibley-hez. A férfi hirtelen leépülését magyarázandó, Mary, Titutba segítségével esténként kiszed a férfi gyomrából egy békát, megeteti a combján nőtt bibircsókkal, majd visszanyomja a férfi száján át.

A pilot után főcímet is kapott a sorozat, melyet a cikk alján beágyazok, mert az egyik legzseniálisabb sorozatnyitány, köszönhetően Marilyn Manson külön Salemhez írt dalának.

Tudtommal nem forgatták le egyszerre az összes részt, félelemből, hogy elkaszálják a sorozatot, ez pedig észrevehető, mert az első felében szinte nyersek a vágások, a színekkel sem dolgoznak olyan szépen, de a sorozat második felére igazán belejönnek a tálalásba, mind a vágások, mind a zenei aláfestés terén. Érdekes, hogy a 13 rész alatt nem igazán történnek nagyobb dolgok, igazából négy-öt szálon fut a történet, de nagyon jól elosztották, így egy percre sem válik unalmassá.

A boszorkányoknak - mert bizony több is van - céljuk van: Salemet az uralmuk alá hajtani, úgy, hogy a puritánok kivégzik egymást.  Egyszerűen fantasztikus az ötlet, hogy a boszorkányperek történelmét úgy mesélik el, hogy szinte történelem hűek, ártatlanok halnak meg a perek alatt, de boszorkányok irányítása miatt, ők kezdik a hisztériát, hogy a puritánok egymásnak essenek. Egy holdhónap alatt kell befejezniük tervüket, 13 ártatlan áldozatot kell bemutatniuk, hogy a Malum segítségével a városra szabadítsák a pestist, melyet csak a boszorkány-vérűek élnek túl.

A hisztériát valahogy el is kell kezdeni, a legjobb eszköz ehhez pedig a vádaskodás és önbíráskodás. Mary boszorkányként zaklatni kezdi Mercy Lewis-t (Elise Eberle), az egyik tiszteletes lányát, akit vasruhába, kikötve Cotton Mather végigvezet a főutcán, hogy mutasson rá a boszorkányra, Mary pedig az elméjét irányítsa, hogy a megfelelő embert gyanúsítsa meg. Nagyon tetszett, hogy van igazi boszorkány kinézetük a főszereplőknek, a lelküket jelképezi, amilyenné majd válni fognak. Mercy-vel viszont bajok lesznek, küzd a megszállás ellen, ezért az Éj királynőjének nincs más választása, új boszorkányt kell teremtenie a lányból, ezzel viszont olyan lavinát indít el, melyre még ő sincs felkészülve.

A karakterek szövik az eseményeket. Először is Mary Sibley, aki könnyen válhat a néző kedvencévé, szegény sorból, hatalmának köszönhetően felküzdötte magát a ranglistán, hogy a puritán városban, nőként szót emelhessen, szavazhasson és irányíthasson. Ezért is zseniális ez a sorozat, nők vannak a középpontban, igazi femme fatalok irányítanak mindent. Szolgálójával Titubával a készítők kicsit melléfogtak, nem lehet tudni pontosan, hogy eredetileg afrikai, vagy indián rabszolga volt, de őt vádolták meg először boszorkánysággal. A sorozatban inkább Mary barátnőjének tűnik, mint szolgálójának, bár ez betudható annak, hogy Tituba adta át tudását, ő hatalmasabb boszorkány, a kovenből ő ért például egyedül a necromanciához. Hale bíróúr (Xander Berkeley) született boszorkány, Mary segítője, a perek indítója, származását végig próbálja titkolni egyre gyanakvó lánya, Anne (Tamzin Merchant) elől. Mercy Lewis szintén a történelemből lett átemelve, ő indította a hisztériát megbabonázott lányok segítségével, de ereje még Mary-én is túlmutat.

A város lelki üdvéért Cotton Mather (Seth Gabel) felel, az eleinte unszimpatikus lelkész szabadidejét ivással és szajhák társaságában tölti. Ami engem meglepett, hogy Salem felsőbb rétege igen szabadosnak van ábrázolva, mintha nem is a 17. század puritán Amerikájában járnánk, ahol a vallás mindenek felett áll. Talán a bemutatni kívánt erotikát megmagyarázza, hogy a bordélyház madámja is boszorkány, így van hatalma irányítani az embereket. A boszorkányok mindenhol ott vannak, az erdőben ősi tanítóikkal is folyamatosan kapcsolatban állnak, mind várják a Nagy Rítust, mellyel megtisztítják a várost a puritánoktól. Ebbe a tervbe készül beleköpni a hazatérő Increase Mather (Stephen Lang), Cotton apja.

Az öreg Mather hozza be az igazi puritán hangulatot a sorozatba, tipikusan az a fajta ember, akit nem bírok elviselni. Az elképesztően demagóg, vallásos lelkész feltett szándéka, hogy minden boszorkányt kézre kerítsen. A bordélyház helyén létre hozza a kínok házát, ahol a sorozat szépen bemutatja az összes boszorkány-vallató eszközt. Tevékenysége veszélybe sodorja, mint az ártatlanokat, mind a boszorkányokat, kiken a belső viszályok, versengések, féltékenységek sem segítenek, és Mary pálfordulása sem.

Én mindenkinek szívből tudom ajánlani a sorozatot, végre olyan boszorkányokat vonultat fel, akik nem rettennek vissza az igazi vudutól, a különböző varázslatoktól, nekromanciától, álomjárástól, babonázástól, megszállástól, telekinézistől és még sorolhatnám. Minőségi munkát végeztek az alkotok, a horror igazán előtérbe kerül. A karakterek szerethetők, a cselekményen pedig lehet izgulni.

A második évadot szintén be fogom mutatni, valószínűleg nagyobb turnusokban, mert sajnos, az első évadhoz hasonlóan gyakran késnek a feliratokkal.Már gyerekkorom óta imádom a boszorkánysággal foglakozó filmeket, könyveket, de sajnos alig van értékelhető, vagy élvezhető alkotás a témában, horrorban pedig főleg. Már az American Horror Story második évadánál akartam, hogy valamelyik évad boszorkányokkal foglalkozzon, kívánságom teljesült, de nem maradéktalanul. Szerettem a Coven évadát, stílusos volt, de nem vonultatott fel igazi boszorkányokat. Eben az időben lettem figyelmes egy készülődő sorozatra, a Salem-re, mely a salemi boszorkányperek idején játszódna, természetesen ennyi elég is volt nekem, hogy tűkön ülve várjam. A salemi történetek mindig elborzasztnak, de kíváncsiságomat is felkeltik, a Winona Ryderes filmen kívül még egy tévé mini-sorozat volt, Kirstie Alley főszereplésével, ami szerintem jó volt, de egyik sem mutatott be a köztudatban élő, vérfagyasztó, kegyetlen boszorkányokat.

Alig vártam a Salem pilotjának premierjét, ahogy kijött, megnéztem, bár felirat még nem is volt hozzá, azonnal lenyűgözött. Végre egy sorozat a salemi időkből, igazi, félelmetes, többarcú boszorkányokkal. Azonnal rákaptam, minden héten premier után megnéztem angolul, felirat nélkül, de a sorozat közepénél sajnos abba kellett hagynom, mivel egyszerűen nem készült hozzá magyar, sőt több esetben angol felirat sem, a nyelvezet pedig, bár igényes, megterhelő figyelmet igényel. Az évad lement, el is felejtettem, annyit tudtam róla, hogy berendelték a második évadot. Le a kalappal a készítők előtt, mert mind az első, mind a második évadnál olyan szenzációs promóciós anyagokat készítettek mind poszterek, mind előzetesek terén, hogy az embernek azonnal kedve támadt belenézni a sorozatba. Így volt ez most a második évad promózásánál velem, megláttam a fő plakátot, amin a sorozat Supreme-je, az Éj királynője, Mary Sibley (abszolút kedvenc karakter egyébként) ül egy fordított kereszten a város felett, és az alcím: Boszorkányháború. Tudatában annak, hogy végre minden részhez van felirat az első évadból, nekiültem, hogy most végignézzem a sorozatot. Töményen, végre mindent értve azonnal magával ragadott a történet, és kijelenthetem, bekerült a kedvenc sorozataim közé, Fánkoslánnyal abszolút rajongói vagyunk Salemnek.

A pilot rész felvázolja Salem lakosait, hitvallását, hangulatát. A város kormányzója a főtéren egy kalodába zárt, megkínzott férfi homlokára ráégeti az F betűt (fornicator - parázna férfi) azért, mert szerelmes lett egy nőbe. A főtéren éljenző puritánok között megpillantjuk Maryt (Janet Montgomery), aki titkos szerelmi viszonyt folytat John Alden (Shane West) kapitánnyal, aki végig hihetetlenül irritáló az agresszív kalácsképével, szerepe felesleges. Aldent George Sibley, a kormányzó háborúba küldi az indiánok ellen, a szerelmeseknek ezért szakítaniuk kell. Azon az éjszakán Mary, Tituba (Ashley Madekwe) kíséretében, az erdőbe megy, hogy születendő gyermekét felajánlja az ördögnek, a hatalomért cserébe. Ugrunk az időben, John Alden visszatér a háborúból, és elborzadva veszi tudomásul, hogy kitört a boszorkányhisztéria, a város szélén, elrettentő példaként, boszorkánynak kikiáltott felakasztott emberek lógnak. Mary, immáron Mrs. Sibley a város legnemesebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb asszonyává vált, mert hozzáment a mozgásképtelenné vált George Sibley-hez. A férfi hirtelen leépülését magyarázandó: Mary, Tituba segítségével, esténként kiszed a férfi gyomrából egy békát, megeteti a combján nőtt bibircsókkal, majd visszanyomja a férfi száján át.

A pilot után főcímet is kapott a sorozat, melyet a cikk alján beágyazok, mert az egyik legzseniálisabb sorozatnyitány, köszönhetően Marilyn Manson külön a Salemhez írt dalának.

Tudtommal nem forgatták le egyszerre az összes részt, félelemből, hogy elkaszálják a sorozatot, ez pedig észrevehető, mert az első felében szinte nyersek a vágások, a színekkel sem dolgoznak olyan szépen, de a sorozat második felére igazán belejönnek a tálalásba, mind a vágások, mind a zenei aláfestés terén. Érdekes, hogy a 13 rész alatt nem igazán történnek nagyobb dolgok, igazából négy-öt szálon fut a történet, de nagyon jól elosztották, így egy percre sem válik unalmassá.

A boszorkányoknak - mert bizony több is van - céljuk van: Salemet az uralmuk alá hajtani, úgy, hogy a puritánok kivégzik egymást.  Egyszerűen fantasztikus az ötlet, hogy a boszorkányperek történelmét úgy mesélik el, hogy szinte történelemhűek: ártatlanok halnak meg a perek alatt, de boszorkányok irányítása miatt, ők kezdik a hisztériát, hogy a puritánok egymásnak essenek. Egy holdhónap alatt kell befejezniük tervüket, 13 ártatlan áldozatot kell bemutatniuk, hogy a Malum segítségével a városra szabadítsák a pestist, melyet csak a boszorkányvérűek élnek túl.

A hisztériát valahogy el is kell kezdeni, a legjobb eszköz ehhez pedig a vádaskodás és önbíráskodás. Mary boszorkányként zaklatni kezdi Mercy Lewist (Elise Eberle), az egyik tiszteletes lányát, akit vasruhában, kikötve Cotton Mather végigvezet a főutcán, hogy mutasson rá a boszorkányra, Mary pedig az elméjét irányítsa, hogy a megfelelő embert gyanúsítsa meg. Nagyon tetszett, hogy van igazi boszorkánykinézetük a főszereplőknek, a lelküket jelképezi, amilyenné majd válni fognak. Mercyvel viszont bajok lesznek, küzd a megszállás ellen, ezért az Éj királynőjének nincs más választása, új boszorkányt kell teremtenie a lányból, ezzel viszont olyan lavinát indít el, melyre még ő sincs felkészülve.

A karakterek szövik az eseményeket. Először is Mary Sibley, aki könnyen válhat a néző kedvencévé, szegénysorból, hatalmának köszönhetően felküzdötte magát a ranglistán, hogy a puritán városban, nőként szót emelhessen, szavazhasson és irányíthasson. Ezért is zseniális ez a sorozat, nők vannak a középpontban, igazi femme fatale-ok irányítanak mindent. Szolgálójával, Titubával a készítők kicsit melléfogtak, nem lehet tudni pontosan, hogy eredetileg afrikai vagy indián rabszolga volt, de őt vádolták meg először boszorkánysággal. A sorozatban inkább Mary barátnőjének tűnik, mintsem szolgálójának, bár ez betudható annak, hogy Tituba adta át tudását, ő hatalmasabb boszorkány, a kovenből ő ért például egyedül a nekromanciához. Hale bíró úr (Xander Berkeley) született boszorkány, Mary segítője, a perek indítója, származását végig próbálja titkolni egyre gyanakvó lánya, Anne (Tamzin Merchant) elől. Mercy Lewis szintén a történelemből lett átemelve, ő indította a hisztériát megbabonázott lányok segítségével, de ereje még Maryén is túlmutat.

A város lelki üdvéért Cotton Mather (Seth Gabel) felel, az eleinte unszimpatikus lelkész szabadidejét ivással és szajhák társaságában tölti. Ami engem meglepett, hogy Salem felsőbb rétege igen szabadosnak van ábrázolva, mintha nem is a 17. század puritán Amerikájában járnánk, ahol a vallás mindenek felett áll. Talán a bemutatni kívánt erotikát megmagyarázza, hogy a bordélyház madámja is boszorkány, így van hatalma irányítani az embereket. A boszorkányok mindenhol ott vannak, az erdőben ősi tanítóikkal is folyamatosan kapcsolatban állnak, mind várják a Nagy Rítust, mellyel megtisztítják a várost a puritánoktól. Ebbe a tervbe készül beleköpni a hazatérő Increase Mather (Stephen Lang), Cotton apja.

Az öreg Mather hozza be az igazi puritán hangulatot a sorozatba, tipikusan az a fajta ember, akit nem bírok elviselni. Az elképesztően demagóg, vallásos lelkész feltett szándéka, hogy minden boszorkányt kézre kerítsen. A bordélyház helyén létre hozza a kínok házát, ahol a sorozat szépen bemutatja az összes boszorkányvallató eszközt. Tevékenysége veszélybe sodorja mind az ártatlanokat, mind a boszorkányokat, kiken a belső viszályok, versengések, féltékenységek sem segítenek, és Mary pálfordulása sem. Én mindenkinek szívből tudom ajánlani a sorozatot, végre olyan boszorkányokat vonultat fel, akik nem rettennek vissza az igazi vudutól, a különböző varázslatoktól, nekromanciától, álomjárástól, babonázástól, megszállástól, telekinézistől és még sorolhatnám. Minőségi munkát végeztek az alkotók, a horror igazán előtérbe kerül. A karakterek szerethetők, a cselekményen pedig lehet izgulni.

A második évadot szintén be fogom mutatni, valószínűleg nagyobb turnusokban, mert sajnos az első évadhoz hasonlóan gyakran késnek a feliratokkal.

És a zseniális nyitány: