Manapság már az 'igaz történet alapján' kitételt is erős fenntartással kezelem, de az tény, hogy egyre hajlamosabb vagyok olyan filmeket keresni, melyek valamilyen valós eseményt dolgoznak fel. Nem tudom miért van ez, lehet a korral jár? Mindegy is, ne firtassuk ezt a kérdést, a lényeg, hogy habár jóval előbb leülök megnézni ezeket az alkotásokat, de utánaolvasva a valóságnak gyakorta tapasztalom, hogy inkább iránymutatásnak használják az életet a filmesek. Mindenesetre, ha azt olvassa az ember lánya, aki szereti a horror és az okkultizmus világát, hogy Gabriele Amorth atyáról készítenek filmet, akkor arra csak felkapja a fejét. Gabriele Amorth katolikus pap ugyanis tényleg élt, tényleg ördögűző volt, két könyve is megjelent a témában (An Exorcist Tells His Story és An Exorcist: More Stories). Russell Crowe-t meg bírom, szóval minden adott volt, hogy valami komoly dolgot kapunk. Vagy nem.

A Sátán megszáll egy kisfiút, mert tudja, hogy a legerősebb gonosz ellen a pápa a legerősebb ellenfelet küldi: a saját pápai ördögűzőjét (Russel Crowe), aki minden szörnyűséggel szembeszáll, nem fél, és mintha nem fogna rajta semmilyen túlvilági átok. De ezúttal talán ő is kevés lesz. Mert miközben a hitet védi a gonosz ellen, és megpróbál megmenteni egy szörnyeteggé vált kisfiút, az ördögűző rájön, hogy nemcsak túlvilági hatalmakkal harcol. Nyomozása során felfedezi, hogy egy sok évszázados összeesküvésbe botlott, amelyet a Vatikán mindenáron rejtegetni próbál. Egyszerre kell megküzdenie az evilági és nem evilági hatalmakkal: és ez talán már neki is túl sok… A különleges hangulatú misztikus horrorfilm egyszerre horror, rettenetes titkokat tartogató krimi egy ősi konspirációról – és az igazság.

Amint látható nem vitték túlzásba a sztorit, gyakorta látunk ehhez hasonló filmeket a témában. Persze ez nem zavar, hiszen ettől még lehet jó a film. Lássuk tehát előbb a jó dolgokat. Russel Crowe egyértelműen nagy erőssége az alkotásnak, igazán hitelesen alakítja Amorth atyát. Szerethető karakter, akiért tudunk izgulni és aki valóban szimpátiát tud ébreszteni a nézőkben. Az is tetszett, hogy hagyták az unalmas köröket, nem játszadoztak, hogy tényleg történt-e megszállás és a család folyamatos terrorizálásba se mentünk bele. Egyből belecsaptak a lecsóba tudván, hogy a közönség már úgyis látott jópár démoni megszállottságról szóló filmet, nem kell húzni az agyukat. Jól tették, ezért jár a pacsi. Jól tudták, hogy felesleges megint csavargatni a gyereket (egyébként ezek a gyengébb részek) meg abuzálni anyut, így pontosan annyi ilyen jelenetet raktak a filmbe, amennyi a cselekmény alakulásához kell. Okos döntés. Mint ahogyan azt is szerettem, hogy az atyán van a hangsúly és mellette pedig a rejtélyen. Tetszett a sztori alakulása is és a felesleges látványelemek ellenére izgalmas volt a végkifejlet is. Kissé hatásvadász, de érdekesnek mindenképpen érdekes volt. És akkor itt érkezünk el a rosszabbik részekhez.

Ha végre nem a család és annak kálváriája a fókuszpont (meg az, hogyan tudjuk kegyetlenkedésben felülmúlni az eredetit - megsúgom sehogy), akkor bizony bőven fordíthattak volna időt a démon indítékának és a helynek a kibontására. A helyszínválasztás ugyanis baromi jó, megadja az alaphangot és ügyesen játszanak vele. A történelmet is jól kapcsolják be, csak nem foglalkoznak vele túl sokat. A vatikáni szálak pedig már egyenesen erőltetettek, Franco Nero pápája pedig kissé esetlenke. Nagy súlya nincsen, pedig a végkifejletet látva bőven volt ebben a vonalban is potenciál. Csak éppen elindultak az ördögűzős univerzum kiépítése felé a papok bosszúálló csapatának toborzásával, ezért súlytalanná tettek sok mindent, így végül a filmből nem maradt más, mint egy szórakoztató popcorn-mozi. Ami persze nem baj, a jobbik fajtából való még így is, de Amorth atya karaktere, a felvázolt, rejtélyes háttérsztori és a vatikáni szál sokkal többet rejtett magában, mint amit végül kezdtek vele. Pedig amióta láttam Az ördögűző sorozat első évadát azóta várok egy jó, intrikákkal és démoni világgal teli vatikáni, rejtélyes horrorsztorira. Itt megvolt az esély erre (például a gáncsoskodás Amorth atya irányába jópár magasabbrangú püspök részéről lehetett volna az a vonal, hogy ők a sátán beépített, vagy áttért szolgái stb.), de továbbra is várnom kell. Mindenesetre ez a film a jobb ördögűzős alkotások táborát erősíti. Egy estére biztosan megteszi.

IMDb