Előző
[Misztikus]
Lost River (2014)
Megannyi horrorfigura közül talán a vámpír az, ami kétszáz év múlva is pont annyira lesz népszerű, mint most vagy az 1900-as évek műveiben. A vérszívó karaktere – és persze megannyi megalkotója - képes volt arra, amire más kollégája nem: folyamatosan megújult és vagy meghaladta a korát, vagy visszatekintett, vagy éppen az aktuális trendeknek felelt meg. Volt már nekünk Lugosi Béla által életre keltett Drakula grófunk, aki egy 20. századi arisztokrata volt, majd elérkezett a glam vámpírok kora, a sikk és kellem tökéletes elegye, David Bowie-val, Catherine Denauve-vel Az éhségben, vagy a Vörös ajkak Báthory grófnőjével, utána Gary Oldman kalauzolt vissza bennünket a gótikus Londonba. Az 1998-as Pengével viszont ismét új korszaka köszöntött a vámpíroknak, a sikket megőrizték, de feszülős bőrszerkókba préselték magukat, fegyvert fogtak, és akcióba léptek. A Penge ágyazott meg az Underworld-franchise számára, mellyel az akcióhorror műfaja is beindult olyan szórakoztató alkotásokat kitermelve, mint a már két említett vámpírsorozat, vagy a Van Helsing, a Pap, háború a vámpírok ellen, az Én, Frankenstein, és még lehetne sorolni. Természetesen ezek közül nem mindegyik kiváló, minőségi alkotás, főleg nem a Frankestein-újragondolás, de nem is a metaforikus üzenet elmesélését tűzte ki célul, hanem a felhőtlen szórakozást. Az Underworld idén új fejezettel jelentkezik, éppen ezért ideje áttekinteni ráhangolódásként az eddigi epizódokat.
Megannyi horror figura közül talán a vámpír az, ami kétszáz év múlva is pont annyira lesz népszerű, mint most, vagy az 1900-as évek műveiben. A vérszívó karaktere – és persze megannyi megalkotója - képes volt arra, amire más kollégája nem; folyamatosan megújult és vagy meghaladta a korát, vagy visszatekintett, vagy éppen az aktuális trendeknek felelt meg. Volt már nekünk Lugosi Béla által életre keltett Drakula grófunk, aki egy 20. századi arisztokrata volt, majd elérkezett a galm vámpírok kora, a sikk és kellem tökéletes elegye, David Bowie-val, Catherine Denauve-vel az Éhségben, vagy a Vörös ajkak Báthory grófnőjével, utána Gary Oldman kalauzolt vissza bennünket a gótikus Londonba. Az 1998-as Pengével viszont ismét új korszaka köszöntött a vámpíroknak, a sikket megőrizték, de feszülős bőrszerkókba préselték magukat, fegyvert fogtak és akcióba indultak. A Penge ágyazott meg az Underworld francihse-nak, mellyel az akció horror műfaja is beindult olyan szórakoztató alkotásokat kitermelve, mint a már két említett vámpír sorozat, vagy a Van Helsing, a Pap, háború a vámpírok ellen, az Én, Frankenstein és még lehetne sorolni. Természetesen ezek közül nem mindegyik kiváló, minőségi alkotás, főleg nem a Frankestein újragondolás, de nem is a metaforikus üzenet elmesélését tűzte ki célul, hanem a felhőtlen szórakozást. Az Underworld idén új fejezettel jelentkezik, éppen ezért ideje áttekinteni ráhangolódásként az eddigi epizódokat.
Több évszázadon át harcolt egymással egy magyar hadúr, Alexander Corvinus két fiának leszármazottjai, a vérfarkasok (likánok, akik farkasembernek születtek) és a vámpírok. Titkos háborúra esküdött a két faj, melyből majdnem a vámpírok kerültek ki győztesen, likánokból pedig alig maradt pár tucat. A halálosztó vámpírok feladata a mai napig nyomukra bukkanni és kivégezni a még életben maradt farkasembereket. Selene (Kate Beckinsale) egy önfejű, makacs, de lelkiismeretes halálosztó, aki a kezdeti háborúkig visszanyúló összeesküvésre bukkan, kénytelen felvenni a harcot a farkasemberekkel és saját fajával egyaránt, oldalán egy különös idegen halandóval, aki iránt mindkét faj nagy érdeklődést mutat.
Az Underworld megreformálta a vámpírmítoszt, de meg is őrizte a hagyományokat, a vámpírok titokzatosak, sikkesek, arisztokratikusak, gyönyörűek, a farkasemberek pedig állatiasak, kegyetlenek és halálosak a vérszívókra. A vámpírművekre jellemző romantikus szál is megmaradt, de szerencsére nem tolták túl a készítők és nem estek át a ló túloldalára. A cselekmény a modern korban zajlik, áthallásokkal a múltból, de a Magyarországi városi helyszín egy nagyon hangulatos, gótikus külsőt kölcsönöz a színtérnek. A film amerikai – brit – német és magyar koprodukcióban készült, rengeteg magyar statisztával, magyar helyszíneken, így valamennyire magunknak is tekinthetjük a franchise-t, főleg, hogy a vámpírmítosz átírásával újra a vérszívók hazájából indították a cselekményt. A flashback jelenetek érdekesek, olyannyira, hogy ahogyan majd haladunk előre a részekkel, egyel, több időt töltünk a középkorban, a megjelenítés viszont szerintem mai szemmel (elképesztő, hogy 13 éves ez a film is már) kicsit olcsónak tűnik a szürkés, elmosódott képpel. Az egész filmnek, a mára védjegyévé váló hideg, kékes színvilága van, ami szintén kellemes hangulatot kölcsönöz.
Senki ne úgy üljön le az Underworld elé, hogy Bram Stoker művéhez, vagy a nagy vámpírfilm elődökhöz hasonlítja, itt a halhatatlanság nem metafora, nem a kirekesztettség, örökös magány és a szeretetre vágyó olthatatlan szomj szimbóluma, csupán két mitikus figura egymásnak feszülése és két órán át tartó akciózása, amihez egy sajátos körítést is kapunk. Az akciójelenetek remekül koreografáltak, de ami miatt szerintem a film tényleg igazán élvezhető, az Kate Beckinsale aki teljesen egyedül elviszi a hátán a cselekményt és később az egész sorozatot.
Lássunk pár érdekességet az első részről:
- Kate Beckinsale a forgatáson ismerte meg későbbi férjét, a film rendezőjét, Len Wisemant
- Rhona Mitra alakíthatta volna Selene-t, ő később vette át (sajnos) a stafétát, a harmadik részben, mikor Sonját, a háború egyik kirobbantóját alakíthatta
- Halle Berry és Milla Jovovich is esélyes volt a főhősnő szerepére
- Selene a görög mitológiában a Hold istennője
- Selene karakterét az X-men egyik szereplője, a vámpír Black Queens Selene inspirálta
- A filmet egy áthallásnak gondolták, mint a Rómeó és Júlia története vámpírok és vérfarkasok között
- Biztosan sokan észrevettétek, akik a többi részt is látták, hogy az első rész flashbackjeiben, melyekben Sonja szerepel, még egy szőke hajú színésznő szerepel, ezt a jelenetet a harmadik rész miatt, ahol már Rhona Mitra alakítja újraforgatták
- A rendező David Bowie-t is szerette volna a filmjébe, mint egy nagy vámpírt, de sajnos a cameo nem jött össze
- Body count: 67Megannyi horror figura közül talán a vámpír az, ami kétszáz év múlva is pont annyira lesz népszerű, mint most, vagy az 1900-as évek műveiben. A vérszívó karaktere – és persze megannyi megalkotója - képes volt arra, amire más kollégája nem; folyamatosan megújult és vagy meghaladta a korát, vagy visszatekintett, vagy éppen az aktuális trendeknek felelt meg. Volt már nekünk Lugosi Béla által életre keltett Drakula grófunk, aki egy 20. századi arisztokrata volt, majd elérkezett a galm vámpírok kora, a sikk és kellem tökéletes elegye, David Bowie-val, Catherine Denauve-vel az Éhségben, vagy a Vörös ajkak Báthory grófnőjével, utána Gary Oldman kalauzolt vissza bennünket a gótikus Londonba. Az 1998-as Pengével viszont ismét új korszaka köszöntött a vámpíroknak, a sikket megőrizték, de feszülős bőrszerkókba préselték magukat, fegyvert fogtak és akcióba indultak. A Penge ágyazott meg az Underworld francihse-nak, mellyel az akció horror műfaja is beindult olyan szórakoztató alkotásokat kitermelve, mint a már két említett vámpír sorozat, vagy a Van Helsing, a Pap, háború a vámpírok ellen, az Én, Frankenstein és még lehetne sorolni. Természetesen ezek közül nem mindegyik kiváló, minőségi alkotás, főleg nem a Frankestein újragondolás, de nem is a metaforikus üzenet elmesélését tűzte ki célul, hanem a felhőtlen szórakozást. Az Underworld idén új fejezettel jelentkezik, éppen ezért ideje áttekinteni ráhangolódásként az eddigi epizódokat.
Több évszázadon át harcoltak egymással egy magyar hadúr, Alexander Corvinus két fiának leszármazottjai, a vérfarkasok (likánok, akik farkasembernek születtek) és a vámpírok. Titkos háborúra esküdött a két faj, melyből majdnem a vámpírok kerültek ki győztesen, likánokból pedig alig maradt pár tucat. A halálosztó vámpírok feladata a mai napig a még életben maradt farkasemberek nyomára bukkanni és kivégezni őket. Selene (Kate Beckinsale) egy önfejű, makacs, de lelkiismeretes halálosztó, aki a kezdeti háborúkig visszanyúló összeesküvésre bukkan, kénytelen felvenni a harcot a farkasemberekkel és saját fajával egyaránt, oldalán egy különös idegen halandóval, aki iránt mindkét faj nagy érdeklődést mutat.
Az Underworld megreformálta a vámpírmítoszt, de meg is őrizte a hagyományokat. A vámpírok titokzatosak, sikkesek, arisztokratikusak, gyönyörűek, a farkasemberek pedig állatiasak, kegyetlenek és halálosak a vérszívókra. A vámpírművekre jellemző romantikus szál is megmaradt, de szerencsére nem tolták túl a készítők és nem estek át a ló túloldalára. A cselekmény a modern korban zajlik, áthallásokkal a múltból, de a magyarországi városi helyszín egy nagyon hangulatos, gótikus külsőt kölcsönöz a színtérnek. A film amerikai-brit-német és magyar koprodukcióban készült, rengeteg magyar statisztával, magyar helyszíneken, így valamennyire magunknak is tekinthetjük a franchise-t, főleg, hogy a vámpírmítosz átírásával újra a vérszívók hazájából indították a cselekményt. A flashbackjelenetek érdekesek, olyannyira, hogy ahogyan majd haladunk előre a részekkel, egyre több időt töltünk a középkorban, a megjelenítés viszont szerintem mai szemmel kicsit olcsónak tűnik a szürkés, elmosódott képpel (elképesztő, hogy 13 éves ez a film is már). Az egész filmnek a mára védjegyévé váló hideg, kékes színvilága van, ami szintén kellemes hangulatot kölcsönöz.
Senki ne úgy üljön le az Underworld elé, hogy Bram Stoker művéhez vagy a nagy vámpírfilmelődökhöz hasonlítja, itt a halhatatlanság nem metafora, nem a kirekesztettség, örökös magány és a szeretetre vágyó olthatatlan szomj szimbóluma, csupán két mitikus figura egymásnak feszülése és két órán át tartó akciózása, amihez egy sajátos körítést is kapunk. Az akciójelenetek remekül koreografáltak, de ami miatt szerintem a film tényleg igazán élvezhető, az Kate Beckinsale, aki teljesen egyedül elviszi a hátán a cselekményt, és később az egész sorozatot.
Lássunk pár érdekességet az első részről:
Szerintem: 7/10